Ki is volt Dr. Cronio Pérez?
Kolumbiai születésű pszichológus, újságíró, az ELTE tanára, Optimista klub elnök, de elsősorban egy örökké mosolygós lelkes optimista. Az „Egy Optimista Magyarországért” mentálhigiénés program elindítója. Magyarországon éveken át tanulmányozta az optimizmust, doktori disszertációját is ebből a témakörből írta. Cronio 2003. júniusában halt meg, kerékpározás közben. Cronio emléke örökké szívünkben él.
Néhány szó Cronióról, melyeket ő írt magáról
Meggyőződésem szerint a sikeres és tartalmas élet egyik alapja a pozitív hozzáállás. Ennek szellemében pszichológusként az optimizmus-pesszimizmus kérdéskörében "saját módszeremmel" kultúrközi kutatásokat végzek.
Kidolgoztam és elindítottam az "Egy Optimista Magyarországért" mentálhigiénés programot. A program célja a média és a telekommunikációs lehetőségek újszerű összekapcsolásával kedvező irányú társadalmi folyamatok kialakulásának támogatása, illetve a pozitív tendenciák megerősítése. A program eredményessége érdekében napi kapcsolatban állok különböző civil szervezetekkel, állami intézményekkel, kereskedelmi cégekkel és a médiával.
Eddigi sikereimhez, úgy vélem, optimista alaptermészetem is hozzájárul. Jelenleg újságíróként is tevékenykedem.
Bogotában nőttem fel. Szeretek énekelni, gitározni, salsára és merenguére táncolni: ettől a zenétől pozitív energiát kapok.
Meggyőződésem, hogy a jó humorérzék, az önmagunkkal való elégedettség, a pozitív önértékelés mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy kapcsolataink harmonikusabbak legyenek és boldogabban tudjunk élni.
Dr. Cronio Pérez fényképek

Cronio Pérez az Optimista Alapítvány alapító tagja képeslapon is továbbküldhető a Pszichodiák Galériából.
Gondolatok
Mult elesett hatalmunkbul,
a Jövendőnek urai vagyunk... Sokan
azt gondolják: `Magyarország - volt; -
én azt szeretem hinni: lesz'!
Széchenyi István
„Az biztos, hogy nem igaz, hogy
a boldogság – ahogy mondani
szokták – csak egy percig tart,
meg, hogy csak akkor észleli az
ember, amikor véget ér. Az az
igazság, hogy addig tart,
ameddig él a szerelem, mert
szerelmesen még a halál is szép.”
Gabriel García Márquez
Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy rongybábu vagyok csupán, és egy darabka élettel ajándékozna meg, lehet, hogy nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de biztosan megfontolnék mindent, amit kimondok. A dolgok értékét nem abban látnám, amit érnek, hanem abban, amit jelentenek. Keveset aludnék, többet álmodnék; megértettem, hogy ha csak egy percre is lehunyjuk szemünket, hatvan másodpercnyi fényt veszítünk el örökre.
Tovább mennék, amikor mások megállnak, felébrednék, amikor mindenki más alszik. Hallgatnék, amikor ők beszélnek, és mennyire élvezném egy jó csokoládéfagylalt hűvös ízét…
Ha Isten egy darabka életet adna nekem, egyszerű ruhát öltenék, karomat kitárva a nap felé fordulnék, és fedetlen hagynám nemcsak testemet, de lelkemet is.
Istenem, ha oly jó szívem volna, felírnám minden gyűlöletem a jégre, és csak várnám, hogy felkeljen a nap. Van Gogh álmával Benedetti-költeményt festenék a csillagokra, és Serrat dalát szerenádként a Holdnak ajánlanám.
A rózsákat könnyeimmel öntözném, hogy érezzem töviseik fájdalmát, szirmaik szenvedélyes csókját…
Istenem, ha kaphatnék egy darabka életet… Nem telhetne el egyetlen nap sem anélkül, hogy elmondanám az embereknek, akiket szeretek, mennyire szeretem őket.
Minden nővel, minden férfival megértetném, hogy ők a legfontosabbak nekem, így élnék a szerelemmel szerelemben.
Megmutatnám az embereknek, mennyire tévednek, ha azt gondolják, azért nem szerelmesek már, mert megöregedtek; nem is tudják, hogy éppen akkor öregszünk meg, ha nem érezzük többé a szerelmet.
Adnék a gyermeknek szárnyakat, de hagynám, tanuljon repülni egyedül. Az öregeknek megtanítanám, hogy a halált nem az öregség hozza, hanem a felejtés.
Mi mindent tanultam tőletek, emberek…
Megtanultam, hogy mindenki a hegy csúcsán szeretne élni, nem is sejtvén, hogy a valódi boldogság éppen abban rejlik, ahogyan oda feljutunk.
Megtanultam, hogy ahányszor csak egy újszülött apró ökle először szorítja meg édesapja ujját, örök fogságra ítéli azt.
Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet.
(ismeretlen szerzőtől)
Cronio Pérez együttérző levelek
Feladó: Hoós Rita
Küldve: 2003. julius 3. 11 :20
Tárgy: csatlakozás
Kedves Optimisták!
Nagy megrendüléssel hallgattam a július 2-i rádióműsort. Mélyen együttérzek az özveggyel, elmondhatatlan veszteség érte. Csodálom az erejét és remélem sikerül megőriznie, mert teljesen igaza van, egy ember addig él, amíg a hatása érezhető. A számomra ez az adás nagyon sokat jelentett az életem mostani szakaszában, ezért nagyon szeretnék csatlakozni a klubhoz.
Üdvözlettel
Hoós Rita

Feladó: tamas iren
Küldve: 2003. július 2. 12:54
Tárgy: Cronio
Tegnap tudtarn rneg a tragikus hírt. Csak arra tudok gondolni, hogy hasonló helyzetben rnit rnondana, rnit tenne Cronio. Szeretnérn optirnistán látni:) Köszönettel tartozunk Neki, hogy annyi derűt hozott közénk, -rnég ha rövid időre is. Szeretnérn, ha az által rnegkezdett pozitív kisugárzás fennrnaradna és tovább gyűrűzne.
Tarnás Irén

Feladó: Szűcs Boglárka
Küldve: 2003. junius 28. 11 :10
Kedves Optirnista klub és tagok!
Részvéternet és rnély fájdalrnarnat szeretnérn nyilvánítini rninden családtag es kedves isrnerősnek,akik jól tudták,Cronio boldog és jó ember volt.Nekern is alkalrnarn volt rnegisrnerkednern Vele egy igen érdekes és hasznos előadás alkalmával. Örülök,hogy rnegisrnerhettern,rnert színt vitt az életünkbe kedvességével és emberségével.
Üdvözettel:Egy optirnista klub tag

Feladó: Kossuth Zsuzsanna SZKI
Küldve: 2003. július 5. 21 :24
Címzett: Optimista klub
Tárgy: Részvétnyilvánítás
Tisztelt Optimista Klub Kuratóriuma!
Részvétemet fejezem ki Cronio Perez barátunk halála miatt. Iskolánkban a Kossuth Zsuzsanna Szakkepző Iskolában Dabason rendszeresen megjelent lelkes csapatával es nagyon fontos, eredményes munkát végzett.Tevékenysége hazánk javát szolgálta.Az általa sugárzott optimizmus továbbra is hatni fog !
Kosztoláyi Gyula igazgató

Feladó: Pótor Erika
Küldve: 2003. június 26. 12:09
Címzett: Optimista klub
Tárgy: Re: optimizmus
Kedves Optimista Barátaim!
Mély megrendüléssel és őszinte fájdalommal értesültem dr. Cronio Perez elvesztéséről. Számomra ő "volt" az Egyetlen "ismeretlen ismerős", akivel az interneten ismerkedtem meg, e-mailen es olykor postai úton váltottunk levelet egymással. Személyesen soha nem találkoztunk, sajnos. Ennek ellenére ő rengeteg VIDAMSÁGOT tudott szerezni és POZITÍV ENERGIÁT tudott adni nekem, a családomnak, munkatársaimnak és tanítványaimnak, NEKÜNK, akik 100-nál is többen tagjai vagyunk az Optimista Klubnak. Soha nem feledem, azt az örömet, amikor kisfiam 2001-ben nyert a rajzpályázaton, Cronio Perez gratulált és láthattuk a rajzát az interneten. Emlékszem a családom, barátaim, kollégaim mosolyára, amikor megkapták az optimista igazolványukat és a gyerekek mérhetetlen örömére, amikor jutalmat és igazolványt kaptak az optimista rajzokért.
?Hitvallása?, -ami az internetes oldalán is olvasható- nemcsak ?pusztába kiáltott szó?, hanem, emberi hang, odafigyelés, kapcsolattartés, derű, vidámság, SZERETET, OPTIMIZMUS volt. Hiányozni fognak a programajánlatai, kedves sorai, felhívása a rajzpályázatokra. Örökre hálás vagyok dr. Cronio Pereznek, hogy felismerte és felvállalta e nehéz feladatot: OPTIMIZMUST csalogatni a magyar lelkekbe. Küldetése nem ért végét, szemlélete már a miénk! Remélem! ! ! Az Alapítvány minden tagjának kívánom, hogy legyen elég ereje, egészsége és OPTIMIZMUSA ezt a küldetést folytatni! Búcsúztatásán nem tudok megjelenni~ de lélekben ott leszek. Családja, kollégai és barátai gyászában mélyen együtt érzünk!
Öszinte es szívből jövő fájdalommal:
Kőszegine Pótor Erika
Kőszegi János
Kőszegi Dávid

Feladó: Mórocz Anikó
Küldve: 2003. június 27. 15:46
Címzett: Optimista klub
Tárgy: Mórocz Anikó
Kedves Baratáim!
Mély megdöbbenéssel kaptam a hírt, miszerint Cronio nincs többé közöttünk. Még nem tudom felfogni, hogy mit jelent ez, de hiányát máris érzem. A Magyar Televizió Rt. munkatársaként ismertem meg őt, végtelenül segitőkész, mindig mosolygó emberként. Most úgy érzem, hogy az optimizmus egy kicsit alább hagyott működni bennem, de ha nem lennék optimista, akkor az ő emlékét se tisztelném eléggé, így hát csakazértis.. .próbálok erős maradni. Nemrég veszítettem el a legjobb barátomat, aki 35 éves se volt még, nagyon megrázott, de remélem, hogy ők ketten Cronioval egy szép és jó helyre költöztek, és onnét segítik tovább mindannyiunk életét.
Együtt érzéssel és szeretettel:
Mórocz Anikó

Feladó: luis enrique tigse tierra
Küldve: 2003. június 26. 21 :50
Tárgy: PARA MI BUEN AMIGO
PARA TI MI GRAN AMIGO, TANTO ME ENSENASTE y QUE TANTO APRENDI DE TI, SON LOS MOMENTOS MAS TRISTES DE LA VIDA EN DONDE CASI NO EXISTEN P ALABRAS PARA PODER EXPLICAR EL MOTIVO DE TU AUSENCIA FUISTE UN GRAN AMIGO Y TRISTEZA DEJAS PERO SEGUIRAS EN ESTE MUNDO >DE MI PARTE MI CONDOLENCIA A TODO LA F AMll...IA EN ESPeCIAL A SU PADRE A SU MADRE Y
HERMANOS >ENRIQUE TIGSE

Feladó: Enrique Nichols
Küldve: 2003. junius 30. 22:36
Címzett: Optimista klub
Tárgy: Re: optimizmus
Estimados amigos, en nombre de mi novia Hunya M6nika, de mi hija Alejandra Nichols y del mio propio envio mi mils senti do pesame para los familiares y allegados de Cronio (Q.E.P.D.). No podremos asistir al funeral ya que para la fecha no estaremos en Hungria.
Paz a sus restos.
Enrique Nichols.

Feladó: BT Dravuc-press
Küldve: 2003. június 25. 8:28
Tárgy: uristen
Jézus Mária, mi történt?!?!
Drávucz Péter
Feladó: Tajta Csabáné
Küldve: 2003. aprilis 25. 20:40
Címzett: Optimista klub
Tárgy: Re: optimizmus
Tisztelt Kuratórium!
Megdöbbenéssel olvastam a hírt Cronio haláláról.Egy nagyszerű emberrel lett szegényebb egész Magyarország. Részvétemet fejezem ki a családnak, barátoknak, az alapítványnak.
Tajta Csabáné
Feladó: Tóth Andrea
Küldve: 2003. június 25. 9:30
Címzett: Optimista klub
Tárgy: Re: optimizmus
On 25 Jun 2003, at 7:53, Optimista klub wrote:
Kedves kuratóriumi tagok,
Nehéz elhinni ami történt, alig ismertem ugyan őt. Mégis sejtem, hogy nagy vesztéseg érte az optimisták közösségét.
Részvéttel:
Tóth Andi
Feladó: Krisztian Feher
Küldve: 2003. junius 25. 9:46
Címzett: Optimista klub
Tárgy: Re: optimizmus
Cronio hirtelen távozása mindannyiunk nagy vesztesége. Önzetlen, segítőkész ember volt. Halálát hogyan
dolgozzuk fel optimistán? Őszinte részvétem családjának és barátainak.
Khris
Feladó: mihalko erika
Küldve: 2003. június 25. 10:06
Címzett: Optimista klub
Tárgy: Re: optimizmus
Fájdalrnatokban öszinte szívvel osztozok
Erika
Feladó: Jagamas Izabella
Küldve: 2003. június 21. 20:56
Címzett: Back Flarinda; Foldvari Anna; Petrilla Orsalya; Vida Eszter
Tárgy: Fw: (Salsa) Dr. Crania Perez.
Original Message From: Enrigue Nichols
Sent: Friday, June 20, 20034:41 PM
Subject: (Salsa) Dr. Crania Perez.
Dj Enrique lamenta informarles que ba muerto tragicamente el Dr. Cronio Perez el dia 18 de Junio en un accidente de transito. El Dr. Cronio Perez psicologo Colombiano era presidentede optimista club de Hungria y como buen latino, acostumbraba asistir a nuestras fiestas.
Que En Paz Descanse!
Dj Enrique
Dj Enrique sajnálattal értesít mindenkit, bogy június 18-án tragikus közlekedési balesetben elbunyt Dr. Cronio Perez kolumbiai pszichológus, a magyar optimista klub elnöke. Mint a legtöbb Magyarországon élő latin, Cronio is gyakran látogatta a budapesti szórakozóbelyek latin estjeit.
Nyugodjék békében!
Dj Enrique
Feladó: eduardo3
Küldve: 2003. junius 25. 11 :54
Címzett: Optimista klub
Tárgy: Re: optimizmus
Kedves Barátaim!
Nagyon nagyon régóta ismertem Croniot és nagyon jó barátomnak tartottam és tudtam azt is ő is szeretett!
Nem tudok magamhoz térni a szörnyű hír megtudta óta. Őrökké emlékezetemben marad!
Barátsággal
Rozsa Flores Eduardo
Feladó: Domokos Imre
Küldve: 2003. június 25. 12:54
Címzett: Optimista klub
Tárgy: Re: optimizmus
T. Cím !
Mély megrendüléssel értesültem a szomorú hírről. Személyesen is ismertem. 2000.07.10-14. Nyári Egyetem, Tanárképző Főiskolán Nyíregyházán. Tényleg pozitívan gondolok az ottani eseményekre,. és büszkén mutattam, az Optimista kártyát ismerőseimnek. Őszinte és megható résztvétem, nyugodjon békében.
Tisztelettel: Domokos Imre
Feladó: samoyoaner
Küldve: 2003. junius 23. 8:43
Tárgy: in memoriam Cronio
Kedves Optimisták!
Miért nem rakjátok fel, hogy az optimistaklub alapitója, Cronio már nincs közöttünk?
Úgy gondolom, hogy nagyon sokan vannak, akik személyesen ismerték és szerették ezt a kiemelkedő teljesítményű, személyiségű EMBERT, akivel az élet ilyen kimondhatatlanul kegyetlen módon eljárt.
Emlékeznünk KELL rá.
Samayoané Mező Renáta
Feladó: Luis Jimenez
Küldve: 2003. június 25. 16:54
Címzett: Optimista klub
Tárgy: Sintiendo mucho
En el nombre mio y de toda mi familia, quiero hacerles llegar a los familiares yamigos de mi amigo Cronio, mi mas doloroso y profundo sentido pesame. Que Dios 10 guarde y tenga piedad por su alma. ! Unas palahras para mi ami go CRONIO. Amigo Cronio, Siempre estaras en nuestras mentes, es deficil olvidarte, con nosotros quedan los hellos recuerdos, los chistes y tu humor. siempre viviras en nosotros, y te recordaremos como una persona alegre yOPTIMISTA, asi como 10 fuites tu, asta el ultimo dfa.
Gracias Cronio por dejarnos con nosotros tu inolvidahle sonrisa.
Dr. Luis Jimenez
Baja, 2003. 06. 25.
Feladó: Kiss Gábor
Küldve: 2004. március 2. 15:39
Címzett: Optimista klub
Tárgy: Re: optimizmus
Sziasztok optimisták. Én mint a klub régi tagja, nagyon kedves eltávozott vezetőnk és barátunkra emlékezve, szeretnék továbbra is a klub tagjaként valamilyen szerepet vállalni ezekben a tevékenységekben. tehat rajta keressetek és én is jövök vissza közétek.
Üdvözlettel két optimista Kiss Gábor és Kiss Sydney olimpia
*
Meghalt a Legenda!
Rútul itt hagyott bennünket!
Én kevéssé ismertem őt,
Mégis nyomott hagyott életemen!
Most űrt hagyott maga után!
Megtanított bennünket az életre,
A mosolyra, a szeretetre!
De elment, és nem hisszük el!
Sosem feledjük el!
Vidámság, jókedv Cronió!
Minden, ami voltál bennünk maradandó!
Most hosszú útra indultál!
Hazaértél!
Nekünk adott a Föld, az Isten!
Én most visszavett tőlünk!
Búcsúzunk!
Isten veled Drága Barátunk !
Írta: Szabó Emese