Bejelentkezés: email cím: jelszó:

ok

optimista országok

Namíbia 100%Ruanda 100%Ausztrália 90%
Ciprus 87%Egyiptom 87%Bulgária 73%
Franciaország 73%Jordánia 73%Olaszország 73%
Norvégia 67%Nicaragua 67%Mexikó 60%
Libanon 60%Izrael 57%Svédország 56%
Kongói Köztársaság 53%Belgium 52%Németország 50%
Egyesült Államok 49%Ukrajna 48%Egyesült Királyság 47%
Svájc 47%San Marino 47%Ausztria 47%

nyitóoldal > hirek > Optimista sajtófigyelés > A magyarok pesszimisták?

A magyarok pesszimisták?

2006.02.21.

A GfK Custom Research Worldwide legfrissebb EU index felmérése szerint vegyes az életminőséget befolyásoló különböző tényezők alakulásának megítélése az Unióhoz legutóbb csatlakozott tíz országban. Hazánkban nőtt a munkahelyük elvesztésétől nem tartók, az egészségügyi ellátás javulását, és az EU15-ben kínálkozó munka- és tanulási lehetőségek bővülését érzékelők aránya.

Második alkalommal végzett reprezentatív felmérést a tíz új EU tagországban a lakosság saját aktuális helyzetének és jövőjének megítéléséről a GfK. Kozák Ákos, az intézet igazgatója elmondta, hogy a tavalyi évhez képest a vélemények jelentősen nem változtak. Főleg azokban a kérdésekben vagyunk optimisták, amelyek általánosan befolyásolják az adott ország helyzetét, ugyanakkor az egyéneket közelebbről érintő témákban, így az áremelkedés, egészségügy, korrupció tekintetében pesszimista a lakosság.

A felmérésben résztvevő országok lakossága optimista a tanulási- és munkalehetőségekkel kapcsolatban. A munkalehetőségek esetében a balti országok a legbizakodóbbak, míg a magyarok a legpesszimistábbak. Hazánkban a lakosság mindössze 4%-a gondolja úgy, hogy a csatlakozás óta javult volna a munkahelyi biztonság, míg Litvániában ez az arány eléri a 44%-ot. Sokkal optimistábbak vagyunk a más EU országokban történő munkavállalási lehetőségek tekintetében, a magyarok közel 49% érez itt pozitív elmozdulást, viszont a többi kilenc ország lakóinak 63 százaléka bizakodóbb. A jövőt illetően is a magyarok a legszkeptikusabbak, ugyanakkor Kozák Ákos szerint megfordulhat a trend, amennyiben mihamarabb végbemegy a munkaerőpiac liberalizációja.

Se munka, se tanulás

Az oktatási lehetőségek tekintetében az EU-10 lakosságának 70%-a érzékelte úgy, hogy jelentős bővülés ment végbe az elmúlt évben. Hazánkban csupán minden huszadik ember gondolta úgy, hogy rosszabbodott a helyzet, míg a megkérdezettek több mint fele volt optimista. Mindezek ellenére a magyarok kevésbé bizakodók, mint a többi új tagország lakói, átlagosan 12-14%-al kevesebben érzékeltek hazánkban pozitív változást a munkavállalás és a tanulási lehetőségek területén.

Az EU tízek az áremelkedést illetően a legpesszimistábbak, a megkérdezettek közel 80 százaléka érzékel jelentős drágulást 2004. május elseje óta, a balti országoknál ez az arány meghaladja a 90%-ot. Az elkövetkező öt évben az EU tízek lakossága átlagosan 25-26 százalékos áremelkedésre számít, míg a GfK. egy maximálisan 10-15%-os emelkedést tart reálisnak. Kozák szerint az eltérés azzal magyarázható, hogy az európai bérpiacon elfoglalt relatív pozícióból kiindulva ítélik meg az emberek az árszínvonal változását. Különösen igaz ez Magyarországra, hazánkban még az olyan inflációs rátát pozitívan befolyásoló tényezők, mint az áfa- és az adócsökkentés, sem voltak képesek befolyásolni a várakozásokat.

Simlis politikusok

A korrupcióval kapcsolatos vélekedések sem optimisták, az új tagországok lakosságának két ötöde érzi úgy, hogy nőtt a korrupció mértéke. Csehországban, Cipruson, Szlovákiában és Litvániában a lakosság több mint fele érzékelte úgy, hogy a korrupció eluralkodott, Magyarország e tekintetben az optimisták közé tartozik. Kozák felhívta arra a figyelmet, hogy a korrupció erősödésének tendenciáját nem lehet alátámasztani gyakorlati adatokkal, így valószínűleg az uniós pályázati pénzek átláthatatlansága és a kiterjedt bürokráciától való félelem indukálta a változást.

Egészség

Az egészségügyet illetően többnyire pesszimisták az új tagországok állampolgárai, csupán 12 százalékuk észlelt pozitív változást. Kozák kiemelte, hogy az EU csatlakozás óta eltelt 18 hónap alatt nem is mehetett végbe jelentős változás, így ennél kérdésénél nagyobb szerepet kapott a politikai kommunikáció befolyása, mint a körülmények tényleges javulása. Az egészségügyi rendszer tekintetében a magyarok az átlagosnál borúlátóbbak (6% az optimisták aránya), ugyanakkor a tavalyi adatokhoz képest kétszer annyian vélik úgy, hogy pozitív irányban történtek változások.

Infláció, korrupció: marad

A jövőt illetően az árak és a korrupció tekintetében számítanak további romlásra az állampolgárok, és a már eddig is pozitívan megítélt tanulási és munkalehetőségek javulását várják az elkövetkező öt évben. Különösen a balti tagországokra jellemző az optimizmus, míg a közép-kelet-európai országok lakói inkább borúlátóbbak. Az egészségügyi ellátás esetében a megkérdezettek 37 százaléka szerint javulás fog bekövetkezni, míg a magyarok többsége (39%) inkább stagnálást vár, honfitársaink csupán 26%-a vár pozitív elmozdulást.

Forrás: http://www.bankjobs.hu/index.php?mod=news&op=cikk&bid=250&opsmode=welcome

Szólj hozzá!

Ön milyen általunk szervezett eseményen venne részt?

Ahol csak fiatalok vannak, utána buli.
Olyanon amelyiken kevesen lennének (zártkörű).
Csak ismerkedős,táncos,ivós,zenés estén.
Ahol lehet beszélgetni, eszmét cserélni, barátkozni. Csendes.
Esemény? Utálom az eseményeket.
korábbi szavazások