Bízni és biztatni - az optimizmus tanítható

2006.02.15.

A depresszió mind komolyabb népegészségügyi probléma, az Egészségügyi Világszervezet világméretű járványt emleget a hangulati betegséggel kapcsolatban. A szakemberek azzal számolnak, hogy a ma élők húsz százaléka betegszik meg élete során legalább egyszer depresszióban. A sok szenvedéssel járó, és sajnos egyre több halálos áldozatot is követelő depresszió ellen bizonyos értelemben már kisgyerekkorban védelmet szerezhet az, aki optimista lelki beállítottsággal rendelkezik.

A depresszió mind komolyabb népegészségügyi probléma, az Egészségügyi Világszervezet világméretű járványt emleget a hangulati betegséggel kapcsolatban. A szakemberek azzal számolnak, hogy a ma élők húsz százaléka betegszik meg élete során legalább egyszer depresszióban. A sok szenvedéssel járó, és sajnos egyre több halálos áldozatot is követelő depresszió ellen bizonyos értelemben már kisgyerekkorban védelmet szerezhet az, aki optimista lelki beállítottsággal rendelkezik.

A gyermekkor első éveiben alakul ki az elvárások és feltételezések bonyolult hálózata, amelyek alapján egész életünkben el fogjuk dönteni, hogy a dolgok jó vagy rossz kimenetelében bízzunk. Az optimista beállítottságú emberek ugyanabból az alaphelyzetből bizakodó következtetésre jutnak, a pesszimisták többnyire a rosszabb forgatókönyvvel számolnak.

A depresszió természetesen nem azonos az optimizmussal vagy pesszimizmussal, de tény, hogy bizakodó világszemlélet mellett kisebb esélye van annak, hogy felüti a fejét a hangulat-betegség. Egyébként számos tényező, pl. genetikai okok, az életben elszenvedett valóságos traumák is szerepet játszanak a depresszió kialakulásában, ám a betegség lefolyása, a gyógyulási idő hossza, a visszaesés gyakorisága nagyon különböző lehet az egyes betegeknél.

Íme néhány megszívlelendő tanács szülők számára a pozitív életszemlélet erősítéséhez. A kisgyerek számára különösen fontos, hogy folyamatosan biztassuk: próbálja és újra próbálja meg azt, ami még nem sikerül neki.

Mi felnőttként pontosan tudjuk, hogy az élet tele van sikertelenségekkel, de azt is tudjuk, ha sokszor nekifutunk egy olyan feladatnak, aminek a megvalósítása nem eleve lehetetlen, az előbb-utóbb sikerül. Szülőként azonban sokszor beleesünk abba a hibába, hogy sürgetjük a gyereket, és ha valamiben nem bizonyul olyan ügyesnek, mint a szomszéd kisbabája, csalódottak leszünk, vagy feleslegesen aggódni kezdünk. A szülők talán maguk sem hiszik el, hogy a biztatás, a gyerek önképének erősítése tényleg csodákat tehet. Jó példa erre, hogy a különböző fogyatékkal élő gyermekek esetében a szülő, gondozó feltétlen bizalma és támogatása gyakran reménytelennek látszó esetekben is komoly javuláshoz vezet.

Segítsünk a kisgyermeknek abban, hogy sikeres legyen, sikeresnek érezze magát. De nem a siker külsődleges jeleinek felmagasztalásáról van szó, sokkal inkább arról a készségről, hogy ne rémüljön meg az életében adódó kihívásoktól. Ezért a szülő ne a különféle mozgásformákat vagy magát a beszédet, a játszást tanítsa gyermekének - ez felesleges, de szerencsére lehetetlen is - hanem biztassa és fáradhatatlanul dicsérje, miközben a gyerek magától tanul, és folytonosan javítja korábbi teljesítményeit. Minden egészséges kisgyerek magával hozza az anyaméhből a sikeres, "működőképes" felnőtté válás képességét, minden erejével erre törekszik, és ezt a legtöbben minden akadály ellenére meg is valósítják.

Segítsünk neki abban, hogy az életről és az élet minden eseményéről képes legyen pozitívan gondolkozni. Ha hibákat követ el, ha átmenetileg megreked a fejlődésben, a saját bizalmunk révén erősítsük az ő önbizalmát. A depresszió talán legfájdalmasabb érzése épp az önértékelés elvesztése. A lelki egészség szempontjából az a jó, ha a kisgyermek sokszor megtapasztalja: amikor a dolgok rosszul mennek a családban, akkor is a jövőbeni újrakezdésre koncentrálnak a szülei, nem az önvádra. Tudnak tréfálkozni a nehézségeken, és nem ragaszkodnak túlságosan az amúgy is mulandó külsőségekhez.

Személyes példánkkal tanítsuk meg a kisgyermeknek, hogy az átmeneti sikertelenség, stagnálás időszakában sem borul be körülöttünk egészen az ég. Az életnek akkor is van napos oldala, amikor egyébként súlyos gondokkal küzdünk. Nyilván mindezeket a készségeket csak akkor tudjuk hitelesen kifejleszteni a gyermekünkben, ha saját magunk is rendelkezünk velük. De érdemes törekedni ennek a nevelési célnak az elérésére, hiszen ezzel amolyan védőoltást adunk neki a depresszió ellen. Igaz a védettség nem száz százalékos, de adott esetben biztosan enyhíti a betegség súlyosságát.