Cinizmus bajnoka

2009.11.11.

Cinizmus bajnoka

Barátságod, akár a kígyóé lehetne,
Tiltakozik ellene mind a szív s az elme,
Mosolyogsz, de látom sötét szemedben
Hazug rosszindulat vére csörgedez eredben! 

Kezdetben azt gondolná az ember rólad,
Jóságod meggyőző hited szellemében fogant,
De hamar kiderül, szépségnek nyoma sincs,
Eltaposol mindent, mi másnak drága kincs!

Élvezed, ha szenvedni látsz, ettől elégülsz ki,
Nem lehet biztonságban melletted senki,
Mert ha észreveszed, hogy valaki gyengébb,
Szavaid gyilkossá válnak, kiélezett pengék!

Tudom, kár volt veled őszintének lennem,
Eleinte gonoszságod észre sem vettem,
S a mai napig nincs valódi bizonyíték,
Csak a tekinteted maradt lelkemben örök ék…

Kitártad karod, s én rögtön bíztam benned,
Fejjel falnak rohanni, miért kellett ezt tennem?
Most már bölcsebb lettem, nem versz át többé,
Eltiportál, majd hullámon keresztül váltál köddé!

Vigyázzatok, mert leselkedik az átok,
Tisztának tetsző lepleit hullajtja rátok,
Reszkess, mert haragra sokaknak van már oka
Te, a pusztító, szennyes cinizmus bajnoka!

Szerző: Gránicz Gábor