Kacagás világnapja

2006.05.08.

A Kacagás világnapját tartották meg vasárnap: összejöttek a Nemzetközi Kacagási Mozgalom ifjai, hogy megünnepeljék mozgalmuk 11 évvel ezelőtti megalapítását.

Madan Kataria indiai orvos 1995-ben jött rá, hogy a szándékos kacagás ugyanolyan jótékony hatással van az emberi szervezetre, mint az önfeledt hahotázás.

Madan Kataria orvos kifejlesztette a haszia-jógát, a kacagás jógáját és Bombayben megalapította az első Nevető klubot. Mozgalma a világon mindenütt követőkre talált, és csak Németországban 70 Kacagó Klub működik már. A cél nem csupán a nevetés jótékony hatásának előidézése, hanem az is, hogy a felnőtt visszanyerjen valami a gyermekkor gondtalanságából.

Amikor klubtagok összejönnek, hogy jól kiröhögik magukat, nincs szükségük viccekre, elegendő a kacagási jóga technikáit alkalmazni. Az oroszlánkacagásnál például a részvevők kiöltik nyelvüket és grimaszokat vágnak. Aztán jobbról és balról a fejükre teszik kezüket, és karmokká hajlítják ujjaikat - ez a kacagó oroszlán.

Michael Titze nevetéskutató kiderítette, hogy 1950-ben az emberek napjában mintegy 18 percet kacagtak, ma ellenben már csak átlag hat percet. Ennek okát a munkaerőpiacra nehezedő egyre nagyobb nyomásban, az ebből adódó versengésben látja a kutató. A nevetés rendkívül egészséges. A népi bölcsesség már régóta azt tartja, hogy a nevetés a legjobb orvosság, de a tudomány csak későn ismerte fel, és igazolta be ezt.

Ma már külön tudományág, a gelotológia foglalkozik a nevetéssel. Egyre több orvos és pszichológus ismeri el a kacagást csodaszernek, amely élénkíti a légzést, lendületbe hozza a vérkeringést, erősíti az immunrendszert, serkenti az emésztést, lebontja a stresszhormonokat és növeli a boldogsághormonok kibocsátást.

A száj sarkának elhúzása, vagy egy szenvedélymentes "haha" nem ér semmit, csak az intenzív kacagás hatásos, az pedig nehéz fizikai munka: csak az arcon 17 izom lép hozzá működésbe.

Aki erre nem sajnálja a fáradságot, azt jobban befogadja a társadalom - véli Titze. A gyakran nevető embereket általában szellemesebbnek és ötletesebbnek tartják, és jobban kedvelik, mint a morcosakat. Mivel pedig a kacagás nyomán az ember agyveleje több oxigénhez és boldogsághormonhoz jut, az elterjedt vélekedésnek lehet is valami alapja.

Forrás: http://www.delmagyar.hu/cikkonly.php?action=nyomtat&cid=123887