Kultúraközi és a kulturális összehasonlító pszichológia Magyarországon

2009.07.27.

Kultúraközi és a kulturális összehasonlító pszichológia Magyarországon

A kolumbiai származású Cronio PEREZ (2004) vizsgálata az optimizmus és pesziszimizmus kultúraközi összehasonlítását vizsgálta. Abból indult ki, hogy Magyarországot gyakran emlegetik pesszimistaként, míg a dél-amerikai országokat inkább a túlzott optimizmussal jellemzik. Az élettel való elégedettség és boldogság összesített indexe szerint is Kolumbia 82 ország között a nyolcadik a rangsorban, míg Magyarország a 61. (INGLEHARDT, 2004).

A kolumbiai és magyar egyetemistákat összehasonlító vizsgálat egyrészt azt kívánta kideríteni, hogy valóban különbözik egymástól az optimizmus–pesszimizmus tekintetében a két eltérő kulturális (például az individualizmus–kollektivizmus terén) és politikai hátterű ország, másrészt arra is választ kívánt adni, hogy mennyiben tekinthető az optimizmus– pesszimizmus kulturális tendenciának. A vizsgálatban 75 magyar egyetemista, valamint 80 kolumbiai egyetemista vett részt. A minta közel felét mindkét országban műszaki, míg másik felét bölcsészhallgatók alkották. A kérdőíves vizsgálat számos részből állt: a munka perspektíváit és szakmai azonosulást vizsgáló teszt, a Life Orientation Test (az optimizmus–pesszimizmus mérésére), a Rotter-féle külsőbelső kontroll teszt, valamint egy Cronio Perez által kialakított skála a KROKO (Kell a Remény az Optimizmus Kialakulásához Országszerte), amely több alskálából állt (megküzdési skála, önértékelés skála, közvetlen optimizmus skála). A vizsgálat igazolta az előzetes elvárásokat, a kolumbiai egyetemisták optimistábbnak bizonyultak, erősebb belső kontrollról és magasabb önértékelésről adtak bizonyságot, mint magyar társaik. A kolumbiaiak nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a közösségnek is, és úgy érezték, hogy választott szakmájuk jobban segíti őket az önmegvalósításban.

Fülöp Márta, a szerző az MTA Pszichológiai Kutatóintézet, ELTE Pszichológiai Intézet munkatársa.