Szécsény kitüntetettje

2006.03.28.

Szécsény város önkormányzata a település szellemi és társadalmi életében végzett több évtizedes munkájáért, Mizsák Lászlónak „a Szécsényért” kitüntetést adományozta. Laci bácsi gyengélkedik, ezért március 15-én személyesen nem tudta a díjat átvenni, azt feleségének és László fiának adta át a polgármester.

A Király utca 7. szám alatti lakásában beszélgetésünk során kibontakozott előttem a családcentrikus, vidám, ma is jó kedvű ember élete. – Nem panaszként mondom, gyenge vagyok, ápolásra szorulok. Van egy nagyon kedves ápolónőm, a feleségem – mondta mosolyogva, majd hozzátette – pedig nekem kellett volna őt ápolnom, amikor a télen eltörte a kezét.
Szécsényben született, a polgári iskola elvégzése után Balassagyarmaton cukrásznak tanult. Szécsényben nyitott egy kis cukrászüzemet és üzletet. Az emberek csodálói voltak a készítményeinek. A katonaság, a II. világháború, hadifogság közbeszólt az életébe. – Amikor arról beszélnek, dicsekednek, hogy merre jártak a nagyvilágban, én azt mondtam, két évig voltam a Krím-félszigeten, csak akkor változik meg a tekintetük, amikor hozzáteszem hadifogolyként – mondta mosolyogva. Egyik éltetőeleme a vidámság, az optimizmus, az életbe vetett hit. Munkája során végig cukrász volt. A fiatalok sokassága tanulta mellette a mesterséget. Laci bácsi cukrászmester, mestercukrász, annál is több, művésze a szakmájának. Több versenyen díjazták munkáját. Hosszú éveken át részt vett Szécsény kulturális életében. – Szeretem ezt a várost az itt élő embereket – fogalmazott őszintén.
Igazi nagy szenvedélye a festészet. Alapító tagja volt a megyei képzőművészeti szövetségnek. Képei idézik és őrzik a város és környékének hangulatát, a természet szépségét, az emberek életét. Szécsényben és más településen több önálló tárlata volt. Nem törtető, könyöklő, magát előretoló ember, az a személy, aki az élete során, csendben, szerényen alkotott és alkot. Boldog, s örömet jelent számára, ha elismerik munkáját, ha belső érzéseit, amit ecsettel a vászonra fest, mások is megérik, azzal azonosulnak.
– Örülök, boldog vagyok, hogy a képviselő-testület ilyen szép elismerésben részesített. Higgye el, hogy álmomban sem mertem volna gondolni, hogy egyszer én ennek a városnak a kitüntetettje leszek – mondta a 88 éves Laci bácsi.
Felesége, akivel 55 éve él boldog házasságban, meghívott egy családi tárlatlátogatásra, megmutatta azokat a képeket, amelyek a lakás helyiségeit díszítik, a férje alkotásait. Nem először láttam a képeket, nem először mondom szépek, kifejezőek, tetszenek. 2006-ben is jól döntött a képviselő-testület.

Forrás: http://www.nmedia.hu/index.php?apps=cikk&d=2006-03-28&r=120&c=501522