Változtassunk még ma!

2007.11.14.

Változtassunk még ma!

Rózsahegyi Márk (33), az Optimista Klub egyik alapító tagja és elnöke, tíz éve küzd azért, hogy minél több magyar levetkőzze a negatív beállítottságát.

- Az egyik kedvenc mondásom így hangzik:  Nem mindegy, mi van egy ember kopjafájára írva: élt hetvennégy évet vagy félt hetvennégy évet!*  A másik kedvencem a Bibliából származik:  *Ne aggodalmaskodj a holnapért, mert a holnap aggodalmaskodik önmagáért*.

Azt hiszem, ez az optimizmus és a boldogabb élet egyik kulcsa. Nem azt kell nézni, hogy tegnap mit rontottunk el, hanem azt, hogy ma mit teszek, mert amit ma teszek, az hozza létre a holnapomat, a jövőmet

– A másik alapfeltétel az, hogy harmóniában legyünk önmagunkkal. Ahhoz, hogy ezt elérjük, vannak apró trükkök, például az, hogy reggel, amikor belenéz valaki a tükörbe, azt mondja magának, hogy csodálatos napja lesz és sokat fog mosolyogni. Ezeknek az utaknak a bejárásához találtuk ki az optimista tíz szabályzatot is, mi nem tökéletes recept, de ez nem is baj. Az utak bejárásától fejlődik az ember, nő az önbizalma és az önértékelése. Utána sokkal könnyebb elérni a céljainkat, csak a döntés kell, hogy mától másképp élek. Azt kell mondani, hogy *Ma elkezdek olvasni egy pozitív gondolkodásról szóló könyvet* ,  *Ma elmegyek egy jó kedélyű társaságba* . Csodát persze nem szabad várni, hiszen a változás nem egyik napról a másikra, hanem lassabb folyamatként fog lezajlani. A lényeg, hogy most kezdjünk bele, és ne halogassuk tovább!

– Gyakran hallom azt a kifogást is, hogy: *Nincs időm*. Érdekes, nekem mindig volt, de mióta két évvel ezelőtt elajándékoztam a televíziómat, még több van. Megszabadultam az esti filmektől és millió reklámtól. Ma már tizenegy helyett kilenckor fekszem le, és reggel hatkor kipihenten ébredek. Meg kell nézni, hogy mik azok a dolgok, amik felapróznak és fölöslegesen rabolják az időnket.

– Ha boldogabban akarunk élni, nagyon sok alternatíva áll előttünk, csak ki kell nyitnunk a szemünket. Az amerikaiak meglátják a lehetőségeket, és lehajolnak érte, ez lehet a titkuk. A magyarok nem látják meg, mert az elmúlt évtizedekben a magyarság korlátok közé volt szorítva. Emiatt alakult ki a pesszimizmus, ami egy tanult viselkedés, a szülőktől és az előző generációktól lestünk el. Szerencsére ez a fiatal generációkban egyre kevésbé mutatkozik meg, ezt a tízezer klubtagunk nevében is állíthatom.