If, Why, and When Subjective Well-Being Influences Health, and Future Needed Research című áttekintő tanulmányukban Ed Diener és munkatársai megvizsgálják, befolyásolja-e a szubjektív jóllét érzése a fizikai egészséget, és megállapítják, vannak olyan körülmények, amikor igen.

Egy új tanulmány szerint már egy kevés nagylelkűség is boldogabbá teheti az embert. Igaz, azok, akik csak önérdekből tettetik magukat jóságosnak, kevésbé lesznek vidámak.A Zürichi Egyetem új kutatása szerint azok, akik törődnek embertársaik jólétével boldogabbak az önző személyeknél -számol be az egyetem oldala. Sok embert egyszerűen jó érzéssel tölt el, ha másokon segíthetnek - a tudósok ezt a jelenséget „warm-glow"-nak nevezik.

A megállapítások azt mutatták, hogy a munkanapokon, a hétvégekhez képest a szabadság és a közelség magasabb szintjeihez kapcsolódnak: az emberek gyakrabban számoltak be arról, hogy a saját választásaikat jobban preferálták és az intim barátokkal és családtagokkal töltöttött időt sokkal minőségibbnek itélték. Meglepő módon az elemzés azt is kimutatta, hogy az emberek a hétvégén jobban érzik magukat, mint a napi munkájuk során.

A vidámság nem véletlenül gyógyír: most már kutatás bizonyítja, hogy a pozitív gondolkodás jobb szív- és érrendszeri egészséggel jár. A Psychomatic Medicine című szaklapban megjelent tanulmányhoz a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársai azt vették górcső alá, hogy miként hat a szívbetegek egészségi állapotára a pozitív gondolkodás.

Német tudósok szerint ritkábban lesznek náthások azok, akik optimistán élik az életet! A kérdést vizsgaidőszakban terhelt egyetemisták esetében vizsgálták.A kutatók már korábban is kimutatták, hogy a stressz ártalmas az immunrendszerre, a stressztől szenvedő emberek ezáltal fogékonyabbak a betegségekre, a külső hatásokra.

Mercs Enikő - 2015 - Debreceni Egyetem BTK Pszichológia Intézet  - Az egészségmagatartás, optimizmus, külső-belsőkontroll és Big Five faktorok kapcsolatának vizsgálatamunkavállalók körében Témavezető: Sztancsik Veronika egyetemi tanársegéd.

Nem volt az olyan régen, hogy az ENSZ közgyűlés elfogadta az országok összevetésére alkalmas Gross National Happiness mutató bevezetését. Magyarra fordítva mindez kb. így fest: Bruttó Nemzeti Boldogság. Mutatószám ez is, akárcsak a GDP, de valahogy erről kevesebbet beszélünk. Pedig a boldogság érzése állítólag az egyetlen olyan „narkotikum", ami egészséges. Persze, ma már annak meghatározása is igen bonyolult volna, hogyvajon mit gondolhatunk egészségesnek!?

Már egy ideje tudjuk, hogy a magas IQ még nem jelent garanciát sem a sikerre, sem a boldog életre. Az érzelmi intelligencia az, ami befolyásolja viselkedésünket, személyes döntéseinket, ez az a titok, ami a vizsgálatok szerint a sikeres emberek 90 százalékának birtokában van. Mutatunk néhány jelet Travis Bradberry ismert pszichológus, író útmutatása alapján, hogy honnan ismerszik meg a magas EQ-jú ember. 1. Jókora szótár az érzelmek kifejezésére, .... 12. Negatív gondolatok :)

8 új tény a boldogságról, amikről tudnia kell: Vannak, akik azért nem hisznek az igazi boldogságban, mert nem tudják, mit és hogyan kellene tenniük ahhoz, hogy átéljék azt, míg mások olyan illúziókat kergetnek, hogy csak materiális értékektől lehetnek elégedettebbek az életükkel. Pedig a szakértők sem győzik hangoztatni, hogy a lelki jóllét eléréséhez elég néhány apró lépés. A PsyBlog most össze is gyűjtött néhány új tényt a boldogságról, hogy a szkeptikusok is jobban érezzék magukat a bőrükben. A legtöbb ember általában boldog; Semmi baj az életközépi válsággal; Vegyen példát az idősekről!; Csinálja azt, ami jól esik!; A sétálás feldob; Utánozza az extrovertáltakat!; Tudatos mosogatás; Vadásszon az áhítatra!

Ha valamiben változtatni akar az életén, tény, hogy az elején nehéz lesz. Amennyiben viszont kitart hat hétig, az új szokások képesek rögzülni, és onnan visszatekintve már nem is fogja érteni, miért nem kezdte el korábban. Ime 10 javaslat hogy boldog, elégedett legyen az új éve: 1. Mindennap sétáljon a szabadban; 2. Rendszeresen találkozzon a barátaival; 3. Korlátozza a közösségi oldalakon töltött időt; 4. Kevesebbszer nézze meg az emailjeit; 5. Költse a pénzét boldogságra; 6. Szakítson időt a boldogságra, és ajándékozza el; 7. Halogassa a jót, és gyorsan passzolja le a rosszat; 8. Élvezze a boldogság felé vezető utat is; 9. Fogadja el, hogy hibázhat; 10. Aludjon jól

Hogyan legyünk boldogabbak? - A neurológusok megmondják. Számtalan tanácsot kaphatunk a boldogsággal kapcsolatban, könyvekben, internetes blogokban, újságcikkekben, ám ezek sokszor megfoghatatlanok, sőt zavarosak. Az idegrendszerrel foglalkozó tudósok azonban sokkal pontosabbak: következzen néhány egyszerű, de annál hatékonyabb szokás.

Hangunkból számos jellegzetességünk kiderül, például nemünk, életkorunk, társadalmi-gazdasági státuszunk, hangulatunk, egészségi állapotunk. A legjellegzetesebb és legérdekesebb azonban a nevetés.Sophie Scott agykutató korábban agyscanerrel vizsgálta azt a jelenséget, amikor mások beszédét utánozzuk: ilyenkor az agyi aktivitás főként azon területeken aktív, amelyek a testmozgással és a vizualizációval kapcsolatosak - számol be a BBC.

A mosolygás új kapcsolatokat eredményezhet - Egy őszinte mosoly a legfrissebb kutatás szerint hozzásegíthet bennünket egy új barátság vagy szerelmi kapcsolat kialakításához. Mégpedig azért, mert az emberek sokkal jobban reagálnak a pozitív érzelmekre új kötelékek kialakítása esetén, mint az olyan negatív érzelmekre, mint a szomorúság, a harag vagy a megvetés.

2011-ben Ron Gutman, a healthap.com vezérigazgatója a mosoly erejéről tartott egy előadást a TED-en: ezt csaknem 4 millióan nézték meg eddig és 49 különböző nyelvre fordították már le. Eszerint a mosoly nemcsak jóllétünket, hanem egészségünket is javítja - ennek részleteit foglaltuk össze az alábbiakban. 1. Ha mosolygunk, mi is, és körülöttünk mindenki más is jobban érzi magát! 2. A mosolygástól jobban megértünk másokat (és fordítva)! 3. A mosoly jobban esik a csokoládénál és a pénznél is! 4. A mosolygás még a stresszt is csökkenti! 5. A mosolygás hosszabb, boldogabb életet eredményez

Egy a Psychological Science című lapban közzétett tanulmány szerint az emberek képesek az izzadságszagukon keresztül közölni másokkal a pozitív érzelmeiket, amikor ugyanis boldogok vagyunk, olyan kémiai összetevőket termel a szervezetünk, melyeket az izzadságunkon keresztül mások is érzékelni tudnak.

A boldogságról néha könnyebb beszélni, mint megtalálni. Íme 5 tipp, hogy boldogabbak legyenek a mindennapjaink.Számos tudós érvel amellett, hogy a boldogság érzetét nagyobb részt a gének határozzák meg, az egészség és a többi tényező nincs rá nagy hatással. Újabb keletű kutatások szerint azonban néhány egyszerű praktikával minden ember tehet a saját boldogságáért."A millió dolláros kérdés az, hogyan lehetünk boldogabbak?" 1. Legyen hálás, 2. Legyen optimista, 3. Vegye sorra a jó dolgokat az életében, 4. Használja az erősségeit, 5. Tegyen jót.

A művészet, a természet, a hit ereje. A csodálatos, szívet megdobogtató természeti tájaik vagy a lélegzetelállító művészeti alkotások felpörgetik és megerősítik a szervezetünk védekező rendszerét, így az hatékonyabban képes a gyulladások, fertőzések és krónikus betegségek ellen küzdeni.

A boldogság kifejezése szinte univerzális: az esetek 99 százalékában a kutatás résztvevői úgy fejezték ki, hogy felhúzták az orcáikat és mosolyra húzták a szájukat. A meglepetést szintén egyszerű volt tetten érni: 92 százalékban tágra nyílt szemek, kinyíló száj jelezte. A „boldog meglepett" kombinációban az esetek 93 százalékában megjelentek mindkét érzelem jellemzői: tágra nyílt szem, a felderült orca, a nyitott, mosolyra húzott száj.

A férfi egészsége és hozzáállása kell a konfliktus megelőzéséhez. A férfiak személyisége, egészségi állapota és hozzáállása létfontosságú a párkapcsolat fenntartásában, és abban, hogy boldogan éljenek - derítették ki amerikai tudósok.

A kolumbiai származású Cronio Perez (2004) az optimizmust és pesszimizmust vizsgálta kultúraközi összehasonlításban. Abból indult ki, hogy Magyarországot gyakran emlegetik pesszimistaként, míg a dél-amerikai országokat inkább a túlzott optimizmussal jellemzik.

Ez a mondat volt a házi TDK fordulóra megírt dolgozatom kiindulópontja. Kutatásom során arra voltam kíváncsi, hogy azok a HR-szakemberek, akik toborzással és kiválasztással (is) foglalkoznak, tehát felvételi interjúkat is vezetnek, mennyire figyelnek oda az interjúra érkező jelentkezők nonverbális jeleire? Fel kell hívnom a cikk olvasóinak figyelmét, hogy kutatásom nem ad reprezentatív eredményeket, mert összesen 11 fő töltötte ki, az előzőleg online formában elkészített (és a HR Portal Facebook oldalán is közzétett) kérdőívemet, ennek ellenére betekintést nyújt abba, hogy fontosak-e ezek a jelek, avagy sem, egy felvételi interjú során.

Elkészült a nagy művünk: HUNOPTI. A kérdőív mely az eltelt 20 év alatt finomításokon esett át, tartalmában és kiértékelés szövegében megújult. A korábbi tesztünk melyet dr. Cronio Pérez készített, most Köteles Ferenc segítségével és megannyi önkéntesünk segítségével elkészült. A teszt, melyet hamarosan eljuttatunk a világ számos országába, tudatván, Magyarország az Optimizmus fellegvára.

Berki Judit Pszichológia szak ELTE PPK - 2005 - A KLIENS ÉLETSZEMLÉLETÉNEK LEHETSÉGES HATÁSAI A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁKRA avagy Optimizmus, megküzdés és az élettel való elégedettség kapcsolatainak vizsgálata

Nyerges Csaba pszichológus százados. A különböző külszolgálati helyekre vonatkozó, LOT-tal mért optimizmus mértéke varianciaanalízissel mérve eltérő mértéket mutat. Ez azt jelenti, hogy a katonák optimizmusát befolyásolja a külszolgálati helyük, és hogy másfajta motiváltsággal, pszichés készenléttel rendelkeznek a külszolgálat előtt, és eltérő megküzdési képességet mutatnak a külszolgálat alatt és után. Ennek tudása a misszió előtti pszichológiai felkészítő munkának külszolgálati helyre történő specifikussá tételéhez ad információkat.

A kolumbiai származású Cronio PEREZ (2004) vizsgálata az optimizmus és pesziszimizmus kultúraközi összehasonlítását vizsgálta. Abból indult ki, hogy Magyarországot gyakran emlegetik pesszimistaként, míg a dél-amerikai országokat inkább a túlzott optimizmussal jellemzik. Az élettel való elégedettség és boldogság összesített indexe szerint is Kolumbia 82 ország között a nyolcadik a rangsorban, míg Magyarország a 61. (INGLEHARDT, 2004).

A vitalitásgenerátorok természetes életerőfejlesztők. Az elnevezés az egészségpszichológiából ered, Mc.Dermott és O’Connor nevezte el igy azokat az erőforrásokat, amelyek minden ember rendelkezésére állnak, a mindennapok tartozékai, csupán csak tudatositanunk kell ezek egészségvédő, jó közérzetben tartó hatásait.

Tényleg sírva vigad a magyar? Optimizmus, pesszimizmus és szubjektív jóllét vizsgálata magyar és külföldi diákok egy-egy csoportján Tóth Mónika Ditta TDK szakdolgozat - Debrecen, 2008

Tisztelt Hölgyem / Uram,

Szeretném segítségét kérni, hogy KROKO tesztünket (a kitöltő személy optimizmusát méri) bevezethessük a világ tudományos életébe. Ehhez szükségünk lenne 150-200 emberre, aki 3 különböző időpontban (2 hónapon belül) kitöltene Interneten keresztül 2 db tesztet, maximum 5 perc ráfordítást igényelve.

Ha ma kihagyod az esti mesét, holnap már lehet, hogy nem is kéri a lányod, vagy fiad. Ha ma nem ülsz oda vele a társasjáték mellé, előfordulhat, hogy a jövő héten már késő lesz. ők ma gyerekek, s nem pótolhatod be az önfeledt légózást, babázást úgy öt év múlva, amikor már kevésbé szorítanak a megélhetési gondok, amikor már nem kell új szőnyeg, vagy függöny az ablakra. Ha most kihagyod az együttlét meghitt perceit, évek múlva már a meghitt beszélgetéseket sem igénylik.

Dr. Cronio Perez halálának 3. évfordulójára közzé teszünk doktori disszertációját, melynek témája az Optimizmus – pesszimizmus kultúrközi ténymegállapítása.

Ismert, hogy a könyvtáros egy szolgáltató, a szolgáltatás minősége mérhető, ezért bátran ajánlom mindenki figyelmébe alkotásomat, hogy fedezze fel a lehetőséget, „mely ott lapul a könyvek között, csak le kell emelni a polcról”. Rózsahegyi Márk - ELTE - BTK

A diszpozicionális és a szituációs optimizmus hatása börtönkörnyezetben - Szondy Máté ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Személyiség – és Egészségpszichológiai Tanszék. Dienes Erika Fővárosi Büntetés – végrehajtási Intézet, III. objektum, Kovács Karola Fővárosi Büntetés – végrehajtási Intézet, III. objektum

Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetben végzett Kövesdi Éva, akinek államvizsga munkájának címe: " MUNKA ÉS OPTIMIZMUS. FIATAL FELNŐTTEK OPTIMIZMUS-PESSZIMIZMUS SZINTJÉNEK VIZSGÁLATA AZ ÁLTALUK VÁLASZTOTT PÁLYA FÜGGVÉNYÉBEN"

Szabó Klaudia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia szakos hallgató munkája: Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy az optimista és pesszimista életszemlélet bizonyítható hatást gyakorol-e a probléma- és érzelemközpontú megküzdési stratégiák preferenciájára.

2005. novemberében indítottuk útjára felhívásunkat, melynek eredményeként már 24.800-n töltötték ki kérdőívünket, s tudtak meg magukról többet a megküzdés, önértékelés, közvetlen optimizmusukról.

Ezen oldalon, mely reményeink szerint napról-napra bővül, szeretnénk azoknak a partner oldalak listáját közzétenni, akik nem csak beszélnek a változásról, hanem tesznek is érte.

Köszönjük !

dr. Cronio Perez halálának 2. évfordulójára közzéteszünk szakdolgozatát, melynek témája az Optimizmus – pesszimizmus kultúrközi ténymegállapítása. A Pszichológia 2004. (24.évf.) 1. számában közölték az anyagot.